Rőzsegát a rézsüre

Rőzsegát a rézsűn: természetes megoldás kertünk stabilizálására és több millió forint megtakarítására

Kertünkben patak, a patakhoz meder, a mederhez pedig egy meredek rézsűfal jár. És bár a rézsű stabilizálása nem csak szépségápolás, hanem nagyon is fontos, gyakorlati feladat, a vállalkozók több százezer forinttól több millió forintig terjedő ajánlatuk még a madarakat is elhallgattatta a fákon. Ekkor jött az ötlet: ha a természet ilyen erős, miért ne vele együtt erősítsük meg a rézsűt?

Mi is az a rézsű?

A rézsű egy lejtős földfelület, amelyet mesterségesen vagy természetes módon alakítanak ki, hogy összekösse a különböző szintkülönbségen elhelyezkedő tereprészeket. Leggyakrabban támfalak, közutak, vasutak, árkok, töltések vagy épületek mellett találkozhatunk vele. Az Alföldön inkább mesterségesen előállított típusa a jellemző, míg a dombos területeken gyakran előfordul a kertekben természetes jelenségként. Nálunk a kertet és a patak partját köti össze, kb 3-4 méter szintkülönbséggel.

Mitől kerülhet egy rézsű építés, stabilizálás milliókba?

Egy rézsű építése több tényező miatt is milliós tétel lehet – íme, néhány, ami megdobhatja a költségeket:

  1.  Anyagköltség: Támfal, kőburkolat, beton, gabion, geotextília, szigetelés: ezek mind drága alapanyagok. A megfelelő rétegrend (pl. kavicságy, vízelvezetés, szivárgó) is jelentős anyagköltséggel jár.
  2. Földmunka: Földkitermelés, elszállítás, tereprendezés – ezek komoly gépi munkát igényelnek.Nehezen megközelíthető területen még magasabb a munkadíj és a gépszállítás költsége.
  3. Munkaerő: Szakemberek díja, különösen ha nehézgépeket kell kezelni vagy támfalat építenek.A munka jellege (kézi vs. gépi) és időtartama is erősen befolyásolja az árat.
  4. Domborzat és adottságok: Meredek, csúszásveszélyes vagy instabil területen a rézsű megépítése sokkal bonyolultabb és drágább. Növényzettel való borítás (pl. füvesítés, talajstabilizáló növények) szintén extra költség.

3 ok, amiért kötelező a rézsüvel foglalkozni

  1. Hogy ne mossa el az eső a földet. A csapadék lefolyik a lejtőn, közben pedig szépen lassan elhordja a felső termőréteget.
  2. Hogy ne induljon meg a lejtő. Ha a talaj telítődik vízzel, az egész rézsű megcsúszhat. Ez nem látványos filmjelenet, hanem apró, alattomos „szépen lassan lejjebb mászom” folyamat. De ha nem vigyázunk, lehet belőle nagyobb gond is.
  3. Hogy a növények meg tudjanak telepedni. Talaj nélkül nincs gyökér. A rézsű akkor tud benőni szép, stabilizáló növényzettel, ha a talaj nem indul el minden nagyobb esőnél.

A nagy ötlet: rőzsegátak, saját kézzel

A Balaton-felvidék arra tanít, hogy ami körülvesz, azzal érdemes együtt dolgozni. Így született meg az ötlet: építsünk rőzséből apró gátakat. Se gépek, se betonszörnyek, csak ágak, karók, jókedv és némi izomláz. Néhány, rézsűből kinőtt fa, köztük vastag és vékony rőzseágak, sűrűn rakva.

Rőzsegát- a szelíd megoldás
Rőzse újrahasznosítás: rőzsegát- a szelíd megoldás

Mit csinál a rőzsegát?

Egyszerűbb, mint amilyennek hangzik:

  • Lefogja a vizet, lassítja a lefolyást.
  • Megfogja a hordalékot, így idővel kis „földzsebek” alakulnak ki.
  • Összefogja a rézsűt, nem engedi, hogy az eső minden alkalommal újrarajzolja a kertet.

A természetes anyagok ráadásul szépen belesimulnak a környezetbe. Nincs rideg műtárgyérzet — csak a jófajta „csináltunk valamit, ami kétszáz éve is bevált” hangulat.

Rőzsegát, a szelíd megoldás

A rőzsegát nem egy hangos hős. Csendben teszi a dolgát, felfogja a vizet, megtartja a talajt, és hagyja, hogy a természet tovább építkezzen. És mindezt úgy, hogy közben megtakarítottunk tízmillió forintot.

Hollilakban szeretjük az ilyen történeteket: amikor a tájjal együttműködve, nem ellene dolgozunk — és amikor a megoldások egyszerűek, természetközeliek és emberiek.

megosztás

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: linkedin